MENÜ

Zs. Nagy Emese honlapja

"Dédi"

 

„Egy táltos szív remeg

a konyhakésben…”

                                                                                                                                                              

 Felültetjük, lassan szájához emeljük a kanalat. Anya szemébe könnyek szöknek, mikor a ráncos arc kérdőn keresi tekintetét. Rozáliát emleget, és egy Ádámot, valamikor régről. Szemei távoli gyerekkorába révednek. Néha ránk néz, mint égből jött tüneményekre.
 Megfogja a kezem. Szemembe néz, mosolyog. Szeret. Engem, téged, és mindenkit. Utolsó szívdobbanásával még siratja a Világot, mely megölte.

Vissza

.

 

Asztali nézet